A „Vicces jelelős történetek” pályázatra sok kedves írást kaptunk.
A Beszélő Babakezek babajelbeszéd-oktatók válogattak belőlük. Íme egy csokorral, hogy te is jól szórakozz:

Elég!
"Nyáron voltunk egy rendezvényen, ahol volt ételverseny. Az eredményhirdetésnél a gasztronómus annyit dumált, hogy már fejfájást kaptam. A gyereknek odasúgom hogy elég! Boróka mutatja az „elég” jelét, én is... Erre szemből visszakaptuk a „várj” jelet az egyik zsűritől.”
Lídia
 
:o)
„Sétáltunk egy bevásárló központban. Jött velünk szembe egy nő, erősen ki volt sminkelve. Rámosolygott Borókára. Boróka rámnéz és nagy örömmel mutatja a bohóc jelét. Alig bírtam ki röhögés nélkül.”
Lídia

Pillants babád gondolataiba!
„Kisfiam 1,5 éves volt, amikor az egyik szobánk ajtaján lévő plakátot nézegette, amin Paganini arcképe is látható. Rámutatott a képre, és a cica jelét mutatta, hozzá nyávogott. Azt hittem, félreértettem valamit, de egymás után háromszor is mutatta. Nagyot nevettünk együtt. No igen, Paganini mester a képen kicsit cica-szerű a göndör fürtjeivel, vastag szemöldökével.”
Judit

A rajongás viszonzása
„Van egy idős bácsi, aki nagy rajongója kisfiamnak. Ő nem igazán viszonozza ezt a rajongást. 1,5 éves körül volt, amikor a bácsi odáig volt attól, hogy Misi integet neki. Pedig a bácsi közeledésére épp az "elég volt, vége" jelét mutatta hosszasan.”
Judit

A zenerajongó
„Egy zenés fogalkozáson voltunk, és Demének annyira megtetszett a dal, amit a bácsi gitározott, hogy odaállt elé és mosolyogva mutogatta, hogy még. A bácsi csak nézett rám furcsán, hogy mit mutogat a fiam, én pedig büszkén mondtam neki, hogy ez a még jele :) a bácsi nagyon megörült az apró kis rajongónak, és persze eljátszotta még egyszer a dalt. Persze Deme utána is lelkesen kérte még a dalt, de a bácsinak haladnia kellett a műsorral.. :) de jót mosolyogtunk a lelkesedésén.”
Katci

Merre jártál?
„Zoé 15 hónapos és az egyik legfőbb tápláléka még mindig az anyatej, ezért az első jelek között a szopizás jelét is megtanulta. Éppen karácsonyi ebéden voltunk ahol az egész rokonság jelen volt. Zoé mutatta a szopizás jelét, így félrevonultam vele. Mindeközben a férjemet kérdezték, hogy mit mutatott. Éppen visszaültünk az asztalhoz, mikor az egyik rokon megkérdezte “Zoé, merre jártál?” erre ő elkezdte mutatni, és az egész asztaltársaság hangos nevetésben tört ki.”
Nelli

A mókus elment dolgozni
„Férjem sokat dolgozik éjszaka, ilyenkor mindig integetünk neki az ablakból és megbeszéljük, hogy elment dolgozni.
Egyik nap az ablak előtti fenyőfán megláttuk az itt lakó mókusok egyikét. Sári lelkesen jelelte, hogy mó-mó-mó, majd mikor elment, kitartóan mutatta, hogy még-még-még:)...Mondtam neki, hogy a mókus elment, most nem jön vissza.
Erre beletörődve "közölte", hogy a "mó elme go" azaz a mókus elment dolgozni:).”
Anna

"mé-mé", "mo-mo"
„Matyi 3 éves Down-szindrómás pici fiú, aki miatt az egész család Írországba költözött (Írországban együtt tanulnak a többi gyerekkel az iskolában). Nagyjából másfél éves kora óta jelelünk, azóta a kommunikációnk nagy részét a jelelés teszi ki (a Down-szindrómás gyerekek jóval később kezdenek el beszélni, de tökéletesen értik, amit mondunk, csak nem tudják produkálni a beszédet). Matyi nagyon gyakran nevettet meg minket azzal, hogy ha nem értjük, amit mond, akkor gyorsan jeleli: egyszer az ölemben volt, nagyon ficergett, de nem értettem, mit akar. Amikor a labda jelét mutatta, letettem, hadd labdázzon. Minden dobásnál mondta, hogy adab dob, adab dob. Akkor értettem meg, hogy az "adab dob", amit sokszor mondogat napközben, nem csak halandzsa, hanem azt jelenti, hogy labdát dob.

Írországban másfajta jelelés van, Matyinak meg kell tanulnia angolul beszélni a magyar mellett és az új jelelést is el kell sajátítania, hogy addig is, amig nem tökéletesen beszél, jelekkel segítse a kommunikációját. A korai fejlesztésen elkezdtük tanulni az új jelelést, majd utána itthon étkezés közben mutatta a "még" jelet és mondta mellé, hogy "mé-mé". Majd megerősítette, hogy nehogy félreértsem: mutatta az itteni "még" jelet és mondta, hogy "mo-mo" (mint a more-more).  Azóta mindent mutat, ha még valamit szeretne: még, more, mindent, csak adjuk már!”
Piroska

A tesó mindent ért
„Sárika hároméves. Most, hogy egyéves kistestvérével is jelelünk, ő ismét használja a jeleket. Mindkét kislány szereti a pocakját, így az étkezéshez kapcsolódó jelek nagyon kedvesek mindenki számára. Egy hétvégi reggeli közben Annácska jelelt: összedörzsölte a kis kezeit.  Anya és Apa összenézett és mosolygott, vajon mit szeretne Annácska, mire Sárika így szólt: – Biztosan sajtot mutatott.
A gyerekek milyen jól megértik egymást: Annácska, ahogy hallotta a sajt szót, fülig ért a szája a mosolytól. Így Sárikától kapott sajtot.”
Krisztina

Siess haza!
„Egy este apa vigyázott az akkor 8 hónapos Andrisra, aki egy kis alvás után nagyon nyűgösen ébredt. Az apja hiába próbálta etetni, ő csak sírt és a szopizni jelét mutatta. Végül a férjem felhívott hogy, siessek haza, a gyerek csak szopizni szeretne.”
Kriszti