|
|
Mi a babajelbeszéd? |
 |
A babajelbeszéd egy módszer, amely a jelbeszédet használja fel ahhoz, hogy a kisgyermekekkel kommunikáljunk, méghozzá hónapokkal, néha évekkel a verbális kommunikáció megjelenése előtt.
Részletesebb leírásért kattints ide.
A babajelbeszédet halló szülők halló gyermekei számára fejlesztették ki.
A jelbeszéd használata megkönnyíti a szülők számára a nagyon pici gyermekekkel való kommunikációt. A babák okosabbak, mint gondolnánk, csak még nem képesek beszélni. Ha kezükbe adjuk ezt a kommunikációs lehetőséget, meg fogunk döbbenni, hogy már miket gondolnak és mit akarnak velünk közölni.
Minden halló gyermek már születésekor elindul a beszédfejlődés útján, de csak 12-24 hónapos kora körül kezd el beszélni. Ez azért van, mert még nem képesek kontrollálni azokat a finommozgásokat, amelyeket a száj és a nyelv végez. Viszont a kezeiket jobban tudják mozgatni, ami a jeleléshez szükséges. Ennek a képességüknek köszönhető, hogy a babajelbeszédet könnyen elsajátítják és létrejöhet a kétirányú kommunikáció szülő és gyermeke között. Akár a 8 hónapos babák is képesek közölni szükségleteiket, gondolataikat a jelek segítségével.
A jelbeszéd korántsem olyan idegen a babák számára, mint első hallásra tűnik. Minden baba spontán módon maga is kitalál és használ egy-két jelet, néhányan többet is. A babajelbeszéd ezt a természetes gesztikulálási hajlamot használja ki. Az említett egy-két jelen kívül könnyen megtanulnak 10-20, vagy akár 100 jelet is, amely óriási segítséget jelent abban, hogy kifejezzék igényeiket, megosszák velünk gondolataikat.
Egy anya megérti/megérzi, mit akar a gyermeke, miért van szükség egy ilyen jelrendszerre? |
 |
Valóban, az édesanyák legtöbbször megérzik, hogy mit szeretne a gyermekük. De sokkal nagyszerűbb, ha a gyermekünk nem sír, hanem közli, hogy szopni szeretne vagy a kedvenc mackóját kéri.
A babajelbeszéd a babák természetes gesztusaira épít, mi csak annyit teszünk, hogy azon a néhány jelen kívül, amit babánk maga is kitalálna, megtanítunk még jó néhányat, amikkel ki tudja fejezni a szükségleteit és meg tudja nevezni a számára fontos dolgokat.
Babánk jelzéseire születése napjától nagyon figyelünk; a babajelbeszéd nem egy pótszer, hanem, ha lehet, még inkább figyelünk gyermekünk legapróbb jelzéseire, ezért mondják a kutatók, hogy a babajelbeszéd erősíti a szülő-gyermek köteléket.
A babajelbeszédnek a tudományos kutatások szerint is rengeteg előnye van, és semmi hátránya, ezért érdemes belevágnunk. És nem utolsósorban egy olyan jó móka, amit mindannyian nagyon élvezni fogunk.
Igazából egy érzékeny anyától nem idegen a babajelbeszéd. Ha a babajelbeszédet alkalmazzuk és a kicsiny kezek visszajelelnek, hihetetlen élményekkel gazdagodunk, bepillanthatunk beszélni még nem tudó gyermekünk gondolataiba.
Nem. A kutatások épp az ellenkezőjét bizonyítják: ez a korai nyelvi fejlesztés kedvező hatással van a beszéd korai elindulására.
Soha nem csak jelelünk, hanem a beszédünket kísérjük jelekkel. Tehát, ha egy jelet használunk, akkor mindig ki is ejtjük az adott szót. A jelelés vizuális információt nyújt a beszélt nyelvvel kifejezett fogalmakról.
A jelbeszéd képessé teszi a gyermekeket arra, hogy kommunikációt kezdeményezzenek, ezáltal elmondják a szüleiknek a gondolataikat, szükségleteiket. Amikor a babák jeleket használnak, felhívják a felnőttek figyelmét az őket érdeklő dolgokra, ezáltal a szülők rengeteg olyan szót kezdenek el használni, ami a babákat különösen érdekli. Mindannyian könnyebben tanulunk olyan dolgokat, amik iránt igazán érdeklődünk.
Tehát a jelelés olyan környezetet teremt a gyermekek számára, ahol a szülők olyan szavakkal árasztják el őket, amelyek iránt leginkább érdeklődnek. Mindez növeli a szókincsüket, fejleszti a memóriájukat és elősegíti a fogalmak megértését.
Úgy hallottam, hogy a babajelbeszéd kedvezően hat a gyermekem fejlődésére, igaz ez? |
 |
Igen. A tudományos kutatások szerint a babajelbeszéd nagyon sok területen elősegíti a gyermek fejlődését, nemcsak a beszédfejlődés és intellektuális fejlődés terén, hanem növeli a gyermek önértékelését és erősíti a szülő-gyermek köteléket is.
Igen. A baba sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lesz, hiszen a jelek segítségével ki tudja fejezni szükségleteit. Ez nem azt jelenti, hogy soha nem fog sírni a gyermekünk, de lényegesebben kevesebbet.
Igen, ahogy a gyermeked meg tud tanulni integetni és tapsolni, úgy meg tud tanulni jelelni is!
A gyermekek könnyen megtanulják tudatosan mozgatni a karjukat és kezeiket, hogy kommunikáljanak velünk, sokkal előbb, mint azokat a finommozgásokat (száj, nyelv mozgatása), amelyek a beszédhez szükségesek.
Igen! Nagyon egyszerű. Jó hír, hogy a baba nem tanul meg mindent egyszerre, csak fokozatosan, így neked is rengeteg időd lesz megismerni a jeleket. Ráadásul a kicsit körbevevő világot 20-30 jól kiválasztott jel már teljesen lefedi, szinte mindent ki tud fejezni két tucat jel segítségével.
Mikor kezdjem el jelbeszédre tanítani a babámat? |
 |
A babajelelést 6-9 hónapos korban célszerű elkezdeni. Ha ilyen korú a babád, itt az ideje, hogy megismerkedj a babajelbeszéddel.
Természetesen korábban is elkezdheted, hiszen beszélsz is a babádhoz születése pillanatától, de számíts arra, hogy ha túl korán kezded, még hosszú hónapok fognak eltelni, amíg visszajelel.
Később is kezdheted a jelelést, akár akkor is, ha gyermeked már elkezdett beszélni.
Nincs olyan, hogy túl késő. Ha még nem beszél, mindenképpen ajánlott, de ha már beszél a gyermek, akkor is hasznos lehet, mert pl. segíti az asszociációt, megelőzi a dyslexia kialakulását, és a kutatások szerint a jelelő gyermekek jobban érdeklődnek a könyvek iránt.
Ez sok mindentől függ. Egyéni adottságoktól, attól, hogy mikor kezdtünk el a babával jelelni, milyen gyakran jelelünk, és az egész család részt vesz-e benne.
Ha 6 hónapos korában kezdtünk el jelelni, akkor még akár hónapok is eltelhetnek, amíg nem jelel vissza a baba. Ha 9-11 hónapos korában, akkor hamar elkezdhet jelelni és egyéves korára már akár egy tucat jelet is használhat.
Ez nem baba-mama jelbeszéd! A babajelbeszédet legjobban az hátráltatja, ha csak az anya jelel a gyermekével. Bátran vonjuk be az egész családot, az első jelek után a legnagyobb szkeptikusok is lelkes babajelbeszéd-hívekké válnak!
Meddig fog a babám jelelni? |
 |
Ez is egyénektől függ. Vannak babák, akik egy-két tucat jelet megtanulnak, hamar elkezdenek beszélni, és abbahagyják a jelelést. És ez így jó, soha ne erőltessünk semmit. Vannak, akik még sokáig használják a jeleket, amikor kimondják a szavakat, párhuzamosan jelelik is, szeretnek jelelni, esetleg igénylik is, hogy újabb és újabb jeleket mutass, vagy saját maguk találnak ki jeleket a bonyolultabb szavakra.
Általában fokozatosan háttérbe kerül a jelbeszéd, amikor a gyermek már ki tudja mondani a szavakat, de ha érzelmi töltete van a mondanivalójának, vagy ha a környezete félreérti a még nem tökéletes beszédét, gyakran előjönnek a jelek. Az is előfordulhat, főként olyan családokban, ahol több testvér is használja a jelbeszédet (tehát éveken át jelel a család), hogy 200-300 jelet is megtanul az óvodás korú gyermek és használja is, főként játékból.
A babajelbeszéd már több mint 20 éve működő módszer Amerikában, és a nyugat-európai országok is átvették. Rengeteg tudományos kutatás áll mögötte, óriási a szakirodalma.
A babajelbeszéd jelentőségének felfedezésével, tudományos kutatásokkal és a módszer megalkotásával körülbelül egy időben, de egymástól függetlenül kezdett el foglalkozni Joseph Garcia és két pszichológus, Linda Acredolo és Susan Goodwyn.
Garcia az 1970-es években jeltolmácsként dolgozott és észrevette, hogy siket szülők halló gyermekei hamarabb kezdenek el kommunikálni a jelnyelv segítségével, mint ahogy a többi halló gyermek elkezd beszélni. Érdeklődése középpontjába a korai nyelvi fejlődés került. 1987-től az alaszkai egyetemen végzett kutatásokat a jelbeszéd használata terén halló szülők halló gyermekeinél. Az elmúlt 20 évben Garcia több mint 100 tudományos projektet irányított.
Acredolo és Goodwyn professzorasszonyok kutatási területe a csecsemők korai beszédfejlődése volt, két évtizeden át kutatták a jelnyelv használatát halló gyermekeknél. Tudományos vizsgálataik eredményeként megállapították, hogy a babajelbeszéd jelentősen előmozdította a gyermekek szóbeli nyelvi fejlődését. Hosszú távú követéses vizsgálatot is végeztek és megállapították, hogy 8 évesen a csecsemőkorukban babajelező gyermekek átlagosan 12%-kal magasabb IQ-val rendelkeztek, mint nem jelelő társaik.